logo
kontakt / impresszum / honlaptérkép
fordítói honoráriumÚj hozzászólás | Hozzászólások fordított időrendben
Tapasztalathiány fordítói honorárium ügyében
2009. 05. 01 13:35
oldalanként találatot jelenítsen meg
 
Vasvári Ágnes2009. 05. 01 13:35válasz erre | #0

Kedves Mindenki,
kezdő műfordítóként nincsenek tapasztalataim a kiadókkal, ill. a fordítói honoráriumokkal kapcsolatban, így a tanácsukat szeretném kérni. Egy kiadó munkát ajánlott - francia nyelvből kellene lefordítanom egy szépirodalmi munkát - és ívenként 37E forintot ajánlottak. Figyelembe véve, hogy a szöveg nem túl nehéz, számomra egyáltalán nem elfogadhatatlan az ár, de szeretnék róla megbizonyosodni, hogy átlagosnak mondható-e a piacon, pontosabban, hogy meddig mehetek el kb., hogy azért még dolgoztassanak is velem. 
Előre is köszönöm a segítséget!

 
Todero Anna2009. 05. 01 14:53válasz erre | #1

Kedves Ágnes,
szerintem a 37 ezer Ft az átlag fölött van, de azért várjuk meg más kollégák véleményét is. Én mindenesetre abszolút elfogadható ajánlatnak tartom.
előzmény: 0
 
Lőrinszky Ildikó2009. 05. 01 17:23válasz erre | #2

Kedves Ágnes!
Egyetértek Todero Annával, de azért nem árt tisztázni, hogy ez az összeg nettó vagy bruttó... Az embert időnként érhetik kellemetlen meglepetések.
előzmény: 0
 
Nádori Lídia2009. 05. 05 13:27válasz erre | #3

Igen, ez jó kis pénz. 35 körül kezdődik az elfogadható honor. Gondolom, szerzői ívről van szó.
 
Mesterházi Mónika2009. 05. 07 00:11válasz erre | #4

Részletezem, amit Ildikó mondott.
Nem mindegy, hogy:
31.000 Ft (ívenként) * 1,2 (Áfa), ami 37.200 Ft, és ebből még lejön (evásoknak) 25%, marad 27.900 Ft,
avagy
37.000 Ft (ívenként) * 1,2 (Áfa), azaz 44.400 Ft, stb. stb. marad 33.300 Ft.
Utóbbi valóban jól hangzik.
 
Szalai Virág2009. 05. 13 16:57válasz erre | #5

Kedves gyakorló műfordítók!
Kezdőként én is tanácsot kérek, illetve megosztanám a tapasztalatomat. Jelentkeztem néhány kiadónál, az egyik egy megjelentetni kívánt könyvből rögtön próbafordítást küldött, majd másnap közölte, hogy elfogadta, és felajánlott ívenként 21000 forintot, mondván első fordításért ennyit fizet. Összesen 19 ív a könyv. Mikor elkezdtem az árat feszegetni, kiderült, hogy bevált fordítónak már 22 ezret is fizet, aki tényleg nagyon régi kedves fordítójuk, az akár 25-26 ezret is kap. Mikor az eladott példány utáni részesedéről érdeklődtem, elkerekedett szemmel közölték, hogy olyat egyetlen fordítójuk sem kap, és mégis mennyire gondolnék (persze csak kíváncsiságból, mert úgysem adnának).
Szóval kérdezném, hogy mennyire elvárható a részesedés, és egyáltalán hány százalékot lehet kérni, illetve mennyi az az ár, amennyit egy önmagát valamire tartó és leendő kiollégái piacát aláásni nem kívánó reménybeli kezdő elfogadhat?
Tegyük fel, hogy még megjelent könyvvel nem rendelkező kezdő fordítóként elfogadok egy alacsonyabb árat (nem ezt), a 19 ív szerintem túl nagy mennyiség végig nyomott áron dolgozni. Próbáltam amellett érvelni, hogy az első néhány ív után ha megfelelő a fordítás, normál árat kellene fizetni, de ezen is csodálkoztak.
Egyébként francia regényről lenne szó (a 20 oldal alapján, amit kaptam belőle, nem tűnik úgy, hogy döbbenetes irodalmi értéket képviselne, bár biztos van, aki megveszi, ha már kiadásra érdemesnek ítélték).
Próbáltam az iránt is érdeklődni, miért rám esett a választás kezdőként, mi a helyzet a már bevált francia fordítóikkal, de kiderült, akire a kérdéses könyvet először rábízták, a leadási határidőig el sem kezdte fordítani, amit pedig végül csinált, elfogadhatatlan volt. Ezek szerint sikerült ár-értékarányos fordítót találniuk.
Még egy technikai kérdésem lenne, nevezetesen, hogy a lektorálással kapcsolatban milyen elvárásai lehetnek a fordítónak, ugyanis kérdezetem, hogy lektor, korrektor lesz-e, mire azt a választ kaptam, hogy egy franciául nagyjából tudó külsős szerkesztő fogja átnézni a szöveget. Rákérdeztem, hogy elegendő-e, ha nagyjából tud, mert én véleményem szerint jól tudok, és amit én nem tudok, kevesebb tudással ő sem fogja tudni, a válasz szerint igen, mert a durva félrefordításokat észreveszi, amit pedig nem, az olvasó sem. Ez így rendben van? Nem lenne szükség az eredeti szöveg nyelvét kiválóan ismerő lektorra?
És mi az átlag határidő? A 19 ívre 2,5 hónapot kapnék, ami nekem jó, csak ilyen árak mellett ugye az ember minden mást is elvállal, akkor már nem olyan sok ez az idő.
Ezen kívül ebből a pénzből a 400 oldalt kinyomtatva is le kellett volna adnom, ez is általános gyakorlat?
Előre is köszönöm és kíváncsian várom a véleményeket és a tanácsokat.
előzmény: 4
 
Todero Anna2009. 05. 13 18:14válasz erre | #6

Kedves Virág!
Én mindenképpen óvatosságra intenélek ezzel a kiadóval kapcsolatban. Először is furcsa, hogy a próbafordítást egy nap alatt értékelték. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy nemigen nézték meg alaposan. Ha ez így van, akkor nyilván más dolgokban is ilyen a hozzáállásuk. Pár konkrétum a kérdéseiddel kapcsolatban:
1. A 21.000 Ft szerintem még lektűrfordításért is felháborítóan kevés, akkor is, ha kezdő fordítóról van szó. Tudom, hogy a kezdő fordító örül, ha végre valahol hajlandók szóba állni vele, mert a kiadók többsége elég bizalmatlan, és nehezen fogad be új embereket, de ennyiért szerintem semmiképpen nem szabad elvállalni. Még a 25-26.000 is alacsony honoráriumnak számít. Az eladott példányok után viszont a fordítóknak Magyarországon tudtommal tényleg nem szoktak fizetni, velem legalábbis még nem fordult elő, és mástól sem hallottam ilyet. Nem is javasolnám, mert egyrészt a kiadók is több hónapos késéssel kapnak elszámolást a kereskedőktől, így aztán a fordító minimum féléves késéssel jutna hozzá az adatokhoz, és ráadásul nem is tudja ellenőrizni, hogy helytállóak-e.
2. A határidő is elég szorosnak tűnik, egy nem túl rutinos fordító számára 19 ívet megcsinálni 2,5 hónap alatt - főleg ha mellette más munkát is végez - elég húzós. Úgy kell számolni, hogy ha a végére ért az ember a fordításnak, minimum egyszer (de inkább kétszer) alaposan át is kell olvasni a szöveget, és erre az én tapasztalataim szerint legalább ívenként egy napot rá kell hagyni. Arról már nem is beszélve, hogy minden szövegnek jót tesz, ha "pihen" egy kicsit, tehát ha félreteszi az ember egy-két hétre, és csak azután olvassa át, úgy sokkal jobban kiütköznek a hibák.
3. Ami a "franciául nagyjából tudó" szerkesztőt illeti, ez nem könnyű kérdés. Igényes szövegnél illene az adott nyelvet jól ismerő szerkesztőt alkalmazni, bár ha jól értem, itt nem kifejezetten szépirodalomról van szó. Régen, ha jól tudom, a tulajdonképpeni szerkesztést megelőzte a kontrollszerkesztés, tehát először az adott nyelvet kiválóan ismerő szerkesztő vetette össze az eredetivel a fordítást. Ezt a két munkát ma többnyire egy ember végzi, és tény, hogy nem mindig találnak (vagy nem is keresnek) a kiadók olyan szerkesztőt, aki az adott nyelvben otthon van. Mindenesetre ez sem túl professzionális hozzáállás a kiadó részéről, de tény, hogy előfordul ilyesmi.  
4. Az utóbbi 4-5 évben tőlem sehol sem kérték, hogy kinyomtatva is adjam le a fordítást. Régebben volt ilyen, de akkor még flopival szaladgált az ember a kiadóba... Manapság mindig e-mailen küldöm a fordítást, a kinyomtatás szóba sem kerül. Egyébként sok szerkesztő is gépen dolgozik, tehát nincs is szüksége kinyomtatott példányra.
Ennyit tudok válaszolni a kérdéseidre, remélem, segítettem. És remélem, más is hozzászól, mert több szem többet lát, és több véleményből többet lehet okulni.

előzmény: 5
 
Mesterházi Mónika2009. 05. 13 19:38válasz erre | #7

Kedves Virág,

-- A 21.000 Ft/ ív nagyon kevés, kb. 10 évvel ezelőtti összeg. Komolyan. A 25-26.000, amit ugye e helyt a profik kapnak, kb. 5 évvel ezelőtti. 
-- 19,5 ívre még profinak sem elég a két hónap, kivéve, ha a széket és az ebédet is alá/elé teszi a család. De akkor is a minőség meg az egészség rovására megy. Ilyen tempó mellett átolvasásról szó sem lehet. Márpedig a fordítás ott válik el a nyerstől.
-- százalék és egyéb érdekek: eladott pld. szám után, 3000 példány fölött, az ár (sőt, lehet, hogy a bolti ár, amiben a leszállítás is benne foglaltatik) kb. 3%-a. Én írtam alá ilyen szerződést, nem jártam vele jól, mert nem fogyott magas példányban a könyv (nota bene, nem is értesítettek a fogyásról). Az érdekeidre inkább másutt vigyázz (pl. hogy hány évre veszi meg a kiadó a jogot, stb.) – erről légy szíves a Dokuk fül alatt, az 5. lapon tájékozódni: szerződéstükör és szerződésminta címszó alatt. Érdemes végigolvasni.
 -- a francia nem tartozik az Európában ismeretlen nyelvek közé. Sőt, aki kevésbé gyakori nyelvből fordít, az is ismeri a közvetlen pályatársait, akik a nyelvi szerkesztést el tudják végezni. Itt a kiadó hajlandóságáról van szó. Ettől függetlenül a profi szerkesztőnek a magyar nyelvi ismerete és a rutinja elég sokat segít akkor is, ha pl. olaszosként szerkeszt franciát v. viszont.
-- mostanában a fordítást már e-mailben v. pendrive-on küldi/viszi az ember, bár szerkesztőként én is jobban szeretek papíron dolgozni, de akkor a kiadótól kapom.
-- stílusod alapján úgy látom, inkább ki kellene várnod egy tisztességesebb céget, mert ha elfogadsz ilyen feltételeket, akkor bennük ragadsz, kár volna. Ha úgyis más munkákat is elvállalsz, esetleg fordíts olyasmit (rövidebb szöveget), amivel bizonyítani tudod a tehetséged, küldd el folyóiratnak, aztán már arra is hivatkozhatsz.
 
előzmény: 5
 
Szalai Virág2009. 05. 13 23:07válasz erre | #8

Kedves Anna és Mónika! Köszönöm a tanácsokat. Nem akartam hosszabbra nyújtani, de novella- és újságcikkfordításom már megjelent, lektorált tankönyvet is fordítottam, bár a nevem nem szerepelt rajta, ha jól tudom (viszont jól fizetett). Egyébként elég nagy rutinom van az "ipari" fordításban, több mint tíz éve csinálom, és elég kemény határidőkhöz és mennyiségekhez szoktam (és nálam elvi kérdés a legalább egyszeri átolvasás még akkor is, ha tudom, hogy csak egy ember fogja egyszer elolvasni a szöveget), nagyon jól is kerestem vele, csak meguntam a "kötbérterhes határidőhöz tartozó teljesítés adott kötbérterhes határidőn belüli elmulasztása" típusú mondatokat, és hát persze mindig is műfordító szerettem volna lenni, csak ugye a pénz. A szerződésmintát olvastam, ebből a honlapból készültem a kiadóval való tárgyalásra, úgyhogy nagyon köszönöm azoknak, akik csinálják! Hát akkor újból várakozó álláspontra helyezkedek.
előzmény: 7
 
Papolczy Péter2009. 05. 14 13:56válasz erre | #9

Én az első szerződésemet 2001-ben kötöttem, akkor 22e forintot kaptam.
Tehát a rövid válasz az, hogy 21e most, 2009-ben, röhejesen kevés.
A hosszú válasz szerintem ennél bonyolultabb. Első referenciáért lehet nyomott áron dolgozni, ezt sok más szakmában is megteszik. Kérdés, hogy van-e annyira értékes a referencia? Megbízható-e annyira a kiadó, hogy tényleg kiadja-kifizeti a könyvet. Nem lenne-e jobb olcsón elvégzett referenciának valami kisebbet találni?
Az eladás utáni részesedés sajnos tényleg nem divat. A növekvő ívdíj sem.
19 ív esetén az már viszont nem irracionális kérés, hogy közben is fizessenek. Mondjuk 7 ív után. Ha volt próbafordítás, lehet próbaátutalás is. És csak akkor folytatni a munkát, ha azt abszolválták. (Ezt nyílván le kell papírozni.)
Bár tényleg furcsa, hogy francia nyelv esetén miért nem kerítenek valakit, aki tényleg érti, már önmagában öröm, hogy lesz, aki összeveti az eredetivel. És nem feltétlenül igaz, hogy jobb nyelvtudó nem követhet el olyan bakit, amit rosszabb nyelvtudó ki tud szúrni. Mindenkinek becsúszhat valami ekkora szövegben. Azaz szerintem ez a legkevésbé aggályos része a történetnek. Főleg, ha lektűrről van szó.

Az első svéd fordításomat ingyen csináltam, hogy legyen svéd referenciám. 5 ív, könnyű szöveg. Aztán kiadás után mégis kaptam tiszteletdíjat. És minden azóta kapott svédes munkám arra az elsőre vezethető vissza az ismeretségi láncban. Azaz nagyon jó befektetés volt.

Ugyanakkor volt olyan is, hogy lefordítottam egy 15 íves amerikai regényt, és nem adták ki. Ha azt fordítottam volna le befektetésképpen, nagyon ettem volna a kefét. Így legalább pénzt kerestem.

Azaz 21e forintért dolgozni befektetés. A kérdés inkább az, hogy jó befektetésnek ígérkezik, vagy nem.
 

előzmény: 8
 
Nemtudomka2009. 09. 10 20:46válasz erre | #10

adószámmal rendelkező magánszemély

Kedves nálamnál tapasztaltabbak!

Én már egy ideje dolgozom az egyik kiadónak. Eddig megbízási szerződéseket kötöttek velem, mivel csak mellékállásban fordítottam. Most viszont azt tervezem, hogy teljesen áttérek a műfordításra és szerkesztésre. Erre talán az "adószámmal rendelkező magánszemély" forma lenne a legalkalmasabb, ugyanis ha vállalkozóként dolgoznék, nem igazán élnék meg belőle. A kérdésem az, hogy szabadúszóként teljesen legális jövedelemszerzési forma-e a fent említett megoldás, illetve - ha nem titok - örömmel venném, ha néhányan megosztanák velem ezirányú tapasztalataikat.
Előre is köszönöm!
 
Zsuzsa2009. 09. 18 08:41válasz erre | #11

próbáltam

Kedves Nemtudomka,
én majdnem 2 évig dolgoztam 'adószámos magánszemély'-ként, és tulajdonképpen csak problémáim voltak vele. Ez a jogcím azoknak előnyös vagy megfelelő, akik a főállásuk melletti keresetüket szeretnék legalizálni. Ha nincsen főállásod, azoknak a cégeknek kell a járulékokat fizetni utánad, akiknek számlát adsz, ők pedig egyáltalán nem örülnek ennek, hiszen nem véletlen, hogy nem főállású alkalmazottakkal dolgoznak. Az a baj, hogy ezt az APEH nem mondja el senkinek (legalábbis ez a tapasztalat), kiadják az adószámot, és kész, én is az első éves adóbevalláskor szembesültem vele. Nem akarlak lelombozni, szerintem, mielőtt végleg döntesz beszélj egy jó könyvelővel, ő elmondja pontosan az előnyeit és a hátrányait is.
Sok sikert!
Zsuzsa

előzmény: 10
 
Györgyi2009. 09. 19 10:56válasz erre | #12

Kedves Fordítótársaim!

Azt szeretném tőletek megkérdezni, hogyan lehet felvenni egy olyan kiadóval a kapcsolatot, amelynek elvileg nincs honlapja( rákerestem a Google-ban, tehát létezik, de honlap címet egyszerűen nem találtam)
A Pestalozzi Kiadót is kerestem, gyerekkönyveket szeretnék németről vagy angolról magyarra fordítani. Tudna-e valaki segíteni ebben?
A másik kérdésem: mekkore egy ív, azaz mennyi oldalt jelent? Nekem eddig oldal szám szerint fizettek, vagy leütésenként.
Köszönöm a válaszotokat
Györgyi
  
 
admin2009. 09. 23 13:42válasz erre | #13

 Kedves Györgyi,

Magyarországon a fordításért járó honoráriumot szerzői ív alapján állapítják meg. Egy szerzői ív 40.000 leütés szóközzel együtt.
Pestalozzi: szerintem azért nem találtad, mert megvette az Egmont nevű multi. Most Egmont Pestalozzinak hívják. De én is a google-ból tájékozódtam, soha nem dolgoztam nekik.
előzmény: 12
 
Szirti Bea2009. 10. 05 01:10válasz erre | #14

Adószámos Magánszemély

Kedves nemtudomka!

Annyit tudok, hogy ha főállásban adószámos magánszemély vki, annak a könyvelők nem igazán örülnek. Se a saját könyvelőjük, se a megbízó cégé, már amennyiben átlátja ennek a státusznak a szabályozását, vagy mit.  Mindamellett könnyen elképzelhető, hogy még így is jobban megéri, mint vállalkozónak/bt-nek stb állni, és kis keresgéléssel lehet olyan könyvelőt találni, aki elvállalja.
A fix havi költséged olyan 5-6 ezer ft a tb-nek és pár ezer a nyugdíj. Költségeket elszámolhatsz.

Elvileg - tudtommal - a megbízónak le kell vonnia a járulékokat a kifizetés előtt, tehát jóval kevesebb pénzt kapsz kézhez, mintha vállalkozói számlát adnál. Ezeknél a cégeknél egy nyilatkozatot kitöltetnek veled: http://www.apeh.hu/data/cms82571/c.pdf és ez alapján fizetnek ki. Adóbevalláskor, ha nem tévedek, korrigálható - visszaigényelhetsz belőle, ha úgy alakul az éved, vagy hozzáfizetsz.

A cégek nagy része mégsem vonja le, hanem egyszerűen kifizeti a számlán szereplő összeg 100%-át. Ebből azután következő évben a költségelszámolás után adózol.

Érdemes mindenekelőtt leülni egy jó könyvelővel, akinek van tapasztalata magánszemélyekkel, s ő elmondja mi az előnye mi a hátránya.

előzmény: 10
 
Hermione712011. 04. 20 21:07válasz erre | #15

jogdíj többedik kiadások után

Kedves Fordítók,
egy könyvet készülök fordítani, és "honorárium" ügyben tájékozódom éppen- így akadtam az Egyesületre és a fórumra is. Segítséget szeretnék kérni a tapasztaltaktól.
Arról van szó, hogy szeretnék lefordítani egy könyvet (pontosabban ketten fordítanánk) egy olyan témában, amely jelenleg egyre nagyobb érdeklődésre tart számot nálunk, és a témában még nincs egyetlen magyar nyelvű könyv sem. A kiadó, amelyikkel beszéltem, érdeklődik a könyv iránt és megállapodott az eredeti könyv jogtulajdonosával a fordításról (ez egy német könyv, 160 oldal A5-nél kicsit kisebb formátumban, olyan 7 ív lehet). Azt nem tudom, hogy hány példányban állapodtak meg első kiadáshoz, annyit tudok, hogy 600 és 800 között.
Egy fix összegben egyeztünk meg, szerződést még nem kötöttünk. A témát ismerve szerintem simán elfogy az első kiadás, biztos vagyok benne, hogy párezer példányban is megveszik a könyvet. Rákérdezésem után kiderült, hogy a kiadó csak egyszer akar fizetni, vagyis az esetleges második kiadás után már nem. Jogszerű ez vajon?
Elolvastam az itt feltöltött szerződésmintát és tükröt, de ebből én annyit veszek ki, hogy úgy tűnik, megállapodás kérdése, hogy hány példányra használhatja fel kiadó a fordítást. Ha mondjuk kikötjük, hogy x száz, és aztán kiadja másodszor is, ismét fizetnie kell. Ha nem kötjük ki, akkor nem.
Jól értelmezem ezt? Mi a gyakorlat ezzel kapcsolatban nálunk? Mi a realitás? A többedik kiadások után mennyi jogdíjat kell fizetni a kiadónak- ugyanannyit, vagy kevesebbet, mint az első után? Vannak tapasztalataitok ezzel kapcsolatban?
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek!
 
Papolczy Péter2011. 04. 21 10:56válasz erre | #16

Persze, minden megállapodás kérdése.
De: a szokás az, hogy a kiadó egy adott időtartamra (4-8 év) veszi meg a fordítótól a jogokat a felhasználásra. Ezen időn belül annyi példányt nyom és ad el, amennyit akar. Utána újra meg kell vennie a jogot. Megint megállapodás kérdése, de a szokás az eredeti tiszteletdíj felét fizetni ilyenkor.
Ritka, de talán nem precedens nélküli, hogy a fordító is kapjon eladás után jogdíjat. Nem is tudom, milyen feltételek konstellációja esetén. Nyilván az alkupozíció, a könyv reális gazdasági sikere, stb.
Persze ha nagyon hisz a keresletben, akkor megpróbálhatja a tiszteletdíj rovására elérni a részesedést. Ad abszurdum csak részesedést kér. De nyilván az átmenet a javasolt: alacsonyabb ívdíj + jutalék.

 

előzmény: 15
 
Papolczy Péter2011. 04. 21 10:57válasz erre | #17

És ma már érdemes odafigyelni arra is, hogy az ember eladja-e elektronkus felhasználásra is a jogokat vagy sem. És hogy azokat menny időre.
előzmény: 15
 
Lex2012. 01. 14 02:09válasz erre | #18

Üdvözletem!

Nemrég megbíztak egy regény lefordításával, és már jó ideje ki akartam magam ebben próbálni, úgyhogy természetesen belementem. Ahogy visszaolvastam a témát, rájöttem, hogy az ívenkénti honoráriumom iszonyúan alacsony (inkább le se írom, mennyi, valószínűleg körbe lennék röhögve), de ez még annyira nem érdekelt, úgy voltam vele, hogy szeretem az adott kiadó könyveit, és első komoly referenciának jó lesz.

Ami viszont zavar, hogy a regénynek van előzménye, amiből a fix kifejezések (elvileg) ki lettek gyűjtve, és elküldték nekem egy listában. Azonban kíváncsiságból elkezdtem olvasni az egyik előzmény-regényt, és rájöttem, hogy bizonyos dolgok, amiket nekem is le kéne fordítanom, már le vannak ott fordítva, csak a listából hiányoznak. Tehát konkrétan nekem kell egy másik regényt és plusz ezen kívül is több írást átbogarásznom, hogy következetes maradhasson a regény az előzményekhez (az előzmények digitális, kereshető formátumban vannak meg, ettől még nyilván elég nagy macera minden fontos fogalomnál, névnél megnézni, le lett-e már fordítva). Erről természetesen nem tájékoztattak előre, gyakorlatilag véletlenül vettem észre az egészet. Szerintetek kérhetek ezért a nem kevés pluszmunkáért jogosan nagyobb honort?
 
Notram2015. 03. 17 15:02válasz erre | #19

Színdarab honorárium

Kedves Műfordító Társak! Kérdésem lenne, hogy tapasztalatotok szerint mennyi mostanában egy színpadi mű nyersfordításának és műfordításának a honoráriuma közti különbség? Egyáltalán, mi az átlag egy normál hosszúságú színdarab esetében? A válaszokat előre is köszönöm, Notram
 
Reeka2015. 07. 30 23:39válasz erre | #20

fizetés módja + mai árak

Kedves tapasztalt műfordítók!

Én eddig csak egy kiadónak dolgoztam, de kb 15 évvel ezelőtt, most pedig egy egyedi megbízóm van, ezért nem tudom, hogy itt mi a szokás.

A könyv 3 rendkívül nehéz filozófiai esszét tartalmaz, és 2 könnyebb novellát.
(A rendkívül nehéz azt jelenti, hogy volt olyan nap, amikor kevesebb mint egy oldallal tudtam csak végezni, annyi mellékes kutatás volt szükséges a rendes fordításhoz. Ugyanis a filozófia nem a szakterületem.)

A terjedelem kb 100 ezer leütés, illetve kb 2,5 ív. Mennyit lehet ezért kérni (magyarról angolra)? És árban meg kell-e különböztetnem az egyszerűbb pár oldalt a nehezebb szövegtől?

A fizetés módjával kapcsolatban azt szeretném tudni, hogy mikor átadom a szöveget és a számlát, azonnal kell-e fizetniük, vagy van pár (hány?) napos határidő, vagy hogy van ez?

Nagyon hálásan köszönöm, ha valaki válaszol nekem.
És: Ne vállaljatok filozófiát...! Soha. :)

 
Gábor2015. 08. 25 12:13válasz erre | #21

 Kedves Reeka, a sztenderd ár magyarról angolra 3 Ft/leütés körül mozog, plusz-minusz 10-20%. Hogy mikor fizet a megbízó, az megállapodás kérdése, nem árt előzetesen tisztázni. Elvileg van olyan, hogy kiadói "elfogadás", ami a leadástól számított 30 napon belül esedékes, addig lehet húzni a kifizetést, de ezt a szerződés rögzíti.

előzmény: 20
 
123
 
 

FÓRUM
1 német mondat fordítása
Zsuzsanna File | 2017. 02. 13
Könyvfordítás - információ gyűjtés
vecseyadam1992 | 2017. 01. 16