logo
kontakt / impresszum / honlaptérkép
Törvénymódosítási javaslat - elvetveÚj hozzászólás | Hozzászólások fordított időrendben
Az elnökség megbízásából írtam egy levelet még a nyár derekán a szaktárcánknak, hogy támogassák a szerzői jogi törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat. Alább mellékelem a levelet, majd a választ is, ami a mai napon érkezett. Várom a hozzászólásokat, akár itt, akár a listán
2008. 11. 10 20:04
oldalanként találatot jelenítsen meg
 
Pávai Patak Márta2008. 11. 10 20:04válasz erre | #0

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Schneider Márta

kulturális szakállamtitkár

 Tisztelt Államtitkár Asszony!

 A Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) azzal a kéréssel fordul a szaktárcához, hogy támogassa az illetékes fórumon a műfordítóknak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítására vonatkozó alábbi javaslatát.

 A jelenlegi törvényszöveg szerint:

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.”

Tapasztalatunk azt mutatja, hogy fenti bekezdés számtalan esetben sérti a műfordítók érdekérvényesítési jogát, méltatlan helyzetek sorát idézi elő, amikor a műfordítónak bíróság előtt kell bizonygatnia, hogy fordításának egyéni, eredeti jellege van. A törvény 1. §-a világosan kimondja, mi tartozik a törvény hatálya alá:

A szerzői jogi védelem tárgya

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.”

Azt javasoljuk, hogy az új törvényszöveg – a legtöbb európai ország azonos hatályú jogszabályával megegyező módon -- rögtön az 1. § (1)-ben mondja ki: Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat (szerzői szellemi alkotásokat) és azok fordításait, átdolgozásait, különféle adaptációit. Véleményünk szerint a jelenleg hatályos 4. § (2) bekezdése csak kétes értelmezésekre adhat okot, ezért tehát jelenléte szükségtelen az új szövegben.

Ezt a módosítást a törvényi garanciák mellett természetesen szakmai és morális indokok egyaránt alátámasztják. Nemrég zajlott le Stockholmban  a CEATL (Conseil Européen des Associations de Traducteurs Littéraires) éves közgyűlése, melyen a MEGY képviselője felvetette, hogy a magyar műfordítók még európai kollégáikhoz képest is hátrányban vannak a szerzői jogi törvény értelmezése körül támadó helyzetek miatt. Képviselő elnökségi tagunk azt a választ kapta, hogy a hatályos EU-s szabályozás szerint a fordító „társalkotó”, a fordítás pedig az UNESCO 1976. november 30-án kelt Nairobi állásfoglalása (http://www.unesco.org/culture/copyright/html_eng/recom.shtml)  szerint „második eredetinek” tekintendő.

Komoly szakmai előrelépést jelentene a magyar műfordítóknak, ha végre sikerülne elérnünk, hogy európai szinten rendelkezzék a ránk vonatkozó jogszabály. Ehhez kérjük a szaktárca támogatását.

Üdvözlettel:

 Halasi Zoltán

Elnökhelyettes

-----------------------------------------------------------------------
Tisztelt Elnökhelyettes Úr!
 
Dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár asszonynak írt levelében említett szerzői jogra vonatkozó felvetésükkel kapcsolatban megkerestük a minisztérium Jogi Főosztályát. Ezen főosztály álláspontját röviden az alábbiakban foglalnám össze:
 
A szerzői jogban a védelem a szerzői műveket illeti meg. A Szjt. 1. paragrafus 3. bekezdése egyértelművé teszi, hogy csak azokat a műveket illeti meg ez a védelem, amelyeknek egyéni eredeti jellege van. Ennek megfelelően tehát az irodalmi mű is csak akkor élvez védelmet, ha az egyéni eredeti jellege bizonyított. Az Szjt. 4. par. 2. bek. a származékos művekre vonatkozó szabályt tartalmazza, és ennek egyik formájaként említi meg a fordítást. A kialakult joggyakorlat szerint az ún. műfordítás szerzői jogi védelmet élvez, a "nyersfordítás" azonban nem. A fordítás származékos mű, ezért az is szükséges, hogy az a szöveg, amelyről készült, szerzői műnek minősüljön. A "társalkotó" fogalma a szerzői jogban mást jelent, ezért fogalmilag kizárt, hog a fordító annak minősüljön, egyébként az Egyesület által javasolt szöveg alapján nem minősülne társalkotónak a fordító.
A jelenlegi szabályozás teljes mértékben megfelel a szerzői jogi szabályozás alapját jelentő Berni Uniós Egyezménynek.
 
Az európai szabályozás megváltoztatása nem tartozik tárcánk hatáskörébe. A jogharmonizációért felelő IRM-hez kellene fordulni akkor, ha az európai jogi szabályozásban szeretne változtatást az Egyesület, megjelölve a konkrét európai normát. Az Egyesület tárgybeli javaslatát az IRM is ismeri és nem támogatja, korábban ugyanebben a tárgykörben már írásban is kifejtette véleményét egy műfordító megkeresése alapján.
 
Budapest, 2008. október 31.
Üdvözlettel
Nagyné Varga Melinda
 
Pávai Patak Márta2008. 11. 10 20:07válasz erre | #1

Nairobi link

Valami miatt nem működik a szövegbeli link, helyesen:

http://portal.unesco.org/en/ev.php-URL_ID=13089&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html
előzmény: 0
 
Mesterházi Márton2008. 11. 16 13:59válasz erre | #2

mindig nagyra tartottam a miniszteriális elvtársakat és cvölftársnőket.
ezután még nagyobbra tartom majd őket.
M. Márton.
előzmény: 1